[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.A kórház előtt utoljára egy benzinkútnál álltak meg a Főutcában.Gary két tábla csokival tért vissza a kocsihoz.Ron kikapta mindkettőt a kezéből, és másodpercek alatt felfalta.Gary és a barátja döbbenten nézték, milyen sebességgel fogyasztja el a csokoládét.A kórházban Ron hol bódult állapotban volt, hol nem.Az első orvos bosszúsan távozott, mert Ron nem volt hajlandó együttműködni.Alighogy kiment, Gary szemrehányást tett a sógorának.Ron úgy reagált, hogy szembefordult az üres fallal, karján, akár egy cirkuszi erőművész, megfeszítette az izmot, és néhány hosszú percen keresztül mozdulatlanul állt.Gary megpróbált beszélni hozzá, de Ron számára nem létezett a külvilág.Eltelt tíz perc, és Ron meg sem rezdült.A falra bámult, egy hangot sem adott, egyetlen izma sem moccant.Húsz perc után Gary már a pánik határán volt.Harminc nagyon hosszú perc telt el, mire Ron magához tért, de még akkor sem volt hajlandó Garyhez szólni.Szerencsére jöttek az ápolónők, és bevitték Ront a szobájába.– Azért akartam idejönni – mondta Ron az egyik orvosnak -, mert el kellett mennem valahova.– Lítiumot kapott a depresszióra, a skizofrénia kezelésére pedig Navane-t.Amint stabilizálták az állapotát, orvosai tanácsa ellenére kijelentkezett a kórházból, és néhány nap múlva megint Adában volt.A következő alkalommal Gary Dallasba utazott a sógorával, egy volt bűnözők és szenvedélybetegek segítésére szervezett egyházi rendezvényre.Gary lelkésze találkozott Ronnal, és segíteni akart.A lelkész azt mondta Garynek diszkréten: – Ronnál égnek a fények, de senki sincs otthon.Megérkeztek a rendezvényre, és miután a szervezők elhelyezték Ront, Gary elbúcsúzott tőle.Közben a kezébe csúsztatott egy ötvendollárost, ez pedig a szabályok súlyos megsértését jelentette, bár erről egyikük sem tudott.Gary visszament Oklahomába, és hamarosan Ron is.Alig néhány órával az érkezése után az ötven dollárból vett egy távolsági buszjegyet, és nem sokkal Gary után már ő is Adában volt.A következő alkalommal nem önszántából került a központi állami kórházba.Március 21-én, kilenc nappal azután, hogy elbocsátották a kórházból, Ron öngyilkosságot kísérelt meg: bevett húsz Navane tablettát.Azt a magyarázatot adta egy ápolónőnek, hogy depressziós, mert nem talál munkát.Stabilizálták az állapotát, beállították a gyógyszereket, de a harmadik napon Ron abbahagyta a szedésüket.Orvosai arra jutottak, hogy veszélyt jelent magára és másokra, és egy huszonnyolc napos kezelést javasoltak a központi állami kórházban.Március 24-én elbocsátották.Ron talált magának Adában egy albérleti szobát a Twelfth Streeten, a város nyugati részében.Víz nem volt, konyha se.Fürdéshez a ház mögötti gumitömlőt használta.Annette vitt neki élelmet, és megpróbált gondoskodni róla.Egy alkalommal észrevette, hogy Ron csuklójából csöpög a vér.Borotvával vágta meg, közölte vele az öccse, hogy ő is szenvedhessen, mint azok, akik olyan sokat szenvedtek miatta.Meg akart halni, hogy a szüleivel legyen, azzal a két emberrel, akinek annyi fájdalmat okozott.Annette könyörgött neki, hogy menjen el orvoshoz, de Ron nem volt hajlandó.És a mentálhigiéniás szolgálatnál sem akart segítséget kérni, ahol már olyan sokszor járt.Semmilyen gyógyszert sem szedett.A ház tulajdonosa, egy idős férfi, kedves volt Ronhoz.A lakbér alacsony volt, néha nem is kellett kifizetni.A garázsban állt egy régi fűnyíró, aminek hiányzott az egyik kereke.Ron az adai utcákon tologatta a masinát, öt dollárért füvet nyírt, és a pénzt a háziúrnak adta.Április negyedikén telefonhívás érkezett az adai rendőrségre a Tenth Streetről.A ház tulajdonosa elmondta a kiérkező járőrnek, hogy el kell utaznia, és félti a családja biztonságát, mert Ron Williamson egész éjjel a környéken csámborgott.A jelek szerint az illető férfi ismerte Ront, és rajta tartotta a szemét.Azt mondta a rendőrnek, hogy Ron négyszer ment el a Circle K, és kétszer vagy háromszor a Love élelmiszerboltba – mindezt egyetlen éjszaka alatt.A rendőr megértő volt – mindenki tudta, hogy Ron furán viselkedik -, de egyetlen törvény sem tiltotta, hogy valaki éjfél után sétáljon az utcán.Megígérte, hogy majd többször is járőrözni fog a környéken.Április tizedikén, hajnali háromkor a Circle K élelmiszerüzlet eladója betelefonált a rendőrségre.Ron Williamson többször is ott járt, és nagyon különösen viselkedett.Miközben Jeff Smith közrendőr a jelentését írta, újra megjelent a gyanúsított.Smith megkérte „Ronnie”-t, hogy távozzon, és a férfi engedelmeskedett.Egy órával később Ron a börtön kapujához sétált, becsengetett, majd közölte: be akar vallani néhány bűnt, amit a múltban követett el.Kapott egy nyomtatványt az önkéntes vallomástételre, és írni kezdett.Beismerte, hogy négy évvel korábban ellopott egy női táskát a Coachlightban, egy pisztolyt egy ismerőse otthonából, továbbá, hogy erőszakoskodott két lánnyal, egy harmadikat pedig – Asherben – megütött és majdnem megerőszakolt.De félbehagyta a vallomását, és eljött a börtönből.Rick Carson a nyomába eredt, és néhány utcával arrébb beérte.Ron megpróbálta elmagyarázni, mit csinál az utcán az éjszaka közepén, de rendkívül zavarosan beszélt.Végül azt mondta, hogy egy kertes házat keres, ahol jó pénzért lenyírhatja a füvet.Carson azt tanácsolta neki, hogy menjen haza, és megjegyezte, hogy nappal talán könnyebben találna magának fűnyírómunkát.Április 13-án Ron megjelent a mentálhigiéniai szolgálatnál, és halálra rémisztette az ott dolgozókat.Az egyik utóbb azt mondta róla, hogy „csorgott a nyála”.Ron azt követelte, hogy beszélhessen dr.Snow-val, és nyomban el is indult az irodája felé.Amikor közölték vele, hogy a nő nincs bent, Ron elment és nem okozott felfordulást [ Pobierz całość w formacie PDF ]