[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Egy pengeéles obszidián kés villant a kezében.Reszelős hang harsant.A szőrmés alak felállt, a kezében egy apró darabkával a múmia fejbőréből, rajta néhány hajszállal.Tiszteletteljes mozdulattal a kosárba helyezte.Megint lehajolt.Most hangosabb zaj hallatszott, mintha ásna valamit.Pár perc múlva éles koppanás hangzott fel.Felemelt egy darabkát a koponyacsontból, és ezt is kosárba rakta.Aztán óvatosan lehámozta a bölénybőrt az összeaszott öklökről, egyenként levágta az ujjak hegyét, és ezeket is a kosárba rakta.Majd ugyanezt tette a lábujjakkal.A barlang padlójára finom por szállt a múmiáról.A kis kosárka megtelt a múmiadarabkákkal.A szőrmés alak gyorsan visszacsomagolta a múmiát, és visszarakta a falba vájt üregbe, miközben a gyertya ismét kialudt.Fogta a kosarat, kibújt a barlangból, és visszagördítette a helyére a követ.Előhúzott egy szarvasbőr zsákocskát, kibogozta a szoros csomót, és magától jó távol tartva, valami port szórt a nyílást elzáró szikla tövébe.Aztán gondosan visszakötözte a zsákocskát, és visszament a társához, aki a barlang szájánál őrködött.Villámgyorsan, néma csöndben lemásztak a sziklafalon, és ismét elnyelte őket az El Malpais koromsötétsége.12.fejezetNora kocsijának refletorai belehasítottak a pirkadat előtti sötétségbe, a karámoknál felszálló porfelhőbe, és megvilágították a farm fakapuját.Megállt a kapu előtti parkolórészen, és leállította a motort.A közelben meglátott két sötét színű járművet, egy kisteherautót és egy furgont, mindegyiken az intézet emblémája díszelgett.Két lószállító kamion állt a közeli karám mellett, ahonnan a lámpák fényében két lovászfiú épp a lovakat vezette elő.Nora kilépett a csípős hajnali hidegbe, és körülnézett.Még legalább fél óra, míg világosodni kezd, de a Vénusz már emelkedőben volt, élesen ragyogott a bársonyosan fekete égbolton.Az intézet járművei üresek voltak.Nora sejtette, hogy bizonyára mindenki a tábortűz körül gyülekezik, ahol Goddard be akarta mutatni egymásnak az expedíció résztvevőit, és rövid búcsúztatót kívánt tartani az indulás előtt.Egy óra múlva nekivágnak a hosszú útnak az arizonai Page-be, a Powell-tó partjára.Nora kicsit még tétovázott.A levegő tele volt gyerekkorának emlékeivel: a cowboyok füttyeivel és kiáltásaival, az ostorcsattogással, a paták dobogásával, a fenyőfa füstjének aromájával.Kezdett felengedni benne a feszültség.Az utóbbi három napban a lehető legóvatosabban viselkedett, de nem tapasztalt semmit, amitől meg kellett volna ijednie.Az expedíció hihetetlen gyorsasággal és problémamentesen összeállt.Semmi nem szivárgott ki róla.Különös támadói ugyan egy pillanatra sem mentek ki a fejéből, de úgy érezte, ha itthagyja a várost, ezen a hosszú úton majd őket is maga mögött tudhatja.Egy ütött-kopott kalapos cowboy lépett ki a karámból, mindkét kezével egy-egy lovat vezetett kantáron.Nora megfordult és ránézett.Alig lehetett 160 centi magas, vékonydongájú volt, beesett mellű és görbe lábú.Hátrafordult, és bekiáltott valamit a sötétbe a lovászfiúknak, káromkodásokkal megcifrázva.Csak ez lehet Roscoe Swire, gondolta Nora, a lovász, akit Goddard felbérelt a lovak mellé.Úgy tűnt, ért hozzájuk, de ahogy az apja szokta mondani, a cowboy lóháton ismerszik meg igazán.Nora egy pillanatra megint kis bosszúságot érzett, amiért Goddard így átvette az irányítást az expedíció összeállítása felett, dehát ő fizet, joga van a beleszóláshoz.Nora kiemelte a kocsi hátuljából a saját nyergét, amelyet magával hozott, és odalépett.- Maga Roscoe Swire? - kérdezte.A férfi odafordult, és lekapta a kalapját, egyszerre udvarias és gúnyos mozdulattal.- Szolgálatára - szólalt meg furcsán mély hangon.Hatalmas, lecsüngő bajuszt viselt, az ajka lefittyedt, és nagy, szomorú tehénszemei voltak.A modorában volt egy kis nyerseség, sőt pimaszság.- Nora Kelly vagyok - mondta Nora, és megrázta a férfi kis kezét.Olyan durva és kérges volt, mint a smirgli.- Szóval maga a főnök - vigyorgott rá Swire.- Nagyon örülök.- A nyeregre pillantott.- Hát ez?- A sajátom.Gondoltam, felrakhatná a többihez a teherautóba.Swire lassan visszarakta a fejére a kalapját.- Úgy látom, használták már egy kicsit.- Tizenhat éves korom óta megvan.Swire elmosolyodott.- Egy régész, aki tud lovagolni?- Akár fel is nyergelek, és meg tudom rakni a málháskosarat is.Swire elővett egy kis doboz gyömbéres kekszet a zsebéből, a bajusza alá dugott egyet, és rágcsálni kezdett.- Úgy látom, nagyon magabiztos - mondta tele szájjal.Közelebbről is megnézte a nyerget.- Valle Grand nyeregkészítő műhely.Ha egyszer el akarja adni, gondoljon rám.Nora nevetett.- A többiek már ott vannak a tűz körül.Tud róluk valamit? Egy csapat vakációzó New York-i?Norának határozottan tetszett Swire szarkasztikus stílusa.-A legtöbbjükkel még én sem találkoztam.Vegyes társaság.Az emberek azt hiszik, minden régész olyan, mint Indiana Jones, de sokat ismerek, akik akkor se ülnének lóra, ha az életüket kellene megmenteni vele, és soha nem merészkednek ki az előadóteremből és a laboratóriumból.Gondolom, az első nap végére lesz, akinek feltöri a hátsófelét nyereg.- Stoane Goddardra gondolt, és eltűnődött, ő vagy Holroyd hogy fogják bírni a hosszú lovaglást.- Nem baj, legalább megtanulják, milyen az igazi élet - Swire újabb szem kekszet dugott a szájába, aztán a tűz felé mutatott - Arra.A tüzet a borókafenyők között, a karám mögött rakták meg.Nora követte az odavezető ösvényt, és hamar meglátta a lángok fellobbanó fényét a fák között.Hatalmas farönkök égtek.Régi pueblo indián szokás összegyűlni a tűz körül, mielőtt hosszú útra indulnak, ezt Nora tudta.Nem lepte volna meg, ha Goddardtól származik az ötlet, aki nyilván nagy tiszteletben tartja az indián kultúrát.Odalépett a tűz fénykörébe.Néhányan a farönkökön ültek, és halkan beszélgettek.Nora közeledtére felnéztek.Azonnal megismerte Aaron Blacket, a pennsylvaniai egyetem neves geo-kronológusát.Legalább százkilencven centi magas volt, óriási feje és nagy lapátkezei voltak.Az állát a magasba tartotta és előretolta, amitől még magasabbnak tűnt, és kissé fennhéjázó benyomást keltett.És ez a benyomás nem is volt megtévesztő.Nora találkozott már Blackkel több archeológiai konferencián is, ahol az előadásaival többnyire romba döntötte mások gondosan kidolgozott teóriáit.Könyörtelenül szigorú volt tudományos kérdésekben, és élvezte ezt a szerepet.Mindenki elismerte róla, hogy mestere az időmeghatározásnak, egyszerre féltek tőle és keresték a tanácsait.Azt mondták róla, még soha nem tévedett, és arrogáns arckifejezése azt tükrözte, hogy ezzel ő is tökéletesen tisztában van.- Dr.Black - lépett oda hozzá Nora.- Nora Kelly vagyok.- Á! - Black felállt, és megrázta a kezét - Nagyon örvendek.- Kicsit csodálkozni látszott, valószínűleg nem tetszett neki, hogy egy ilyen fiatal nő az expedíció vezetője.A megszokott csokornyakkendő és csíkos zakó helyett most vadonatúj, sportos szafariöltözéket viselt, és úgy festett, mintha skatulyából húzták volna ki [ Pobierz całość w formacie PDF ]